Megjelenésre várva….
Jön a hétvége 🙂 Kedvcsinálónak hoztam egy újabb idézetet:
„Még volt egy pár korty az italomból, amikor Szőke megállt előttem, és egy határozott mozdulattal elvette a poharamat, majd a pultra tette.
– Mit csinálsz?
– Felkérlek táncolni.
– Melyik része a felkérés?
Egyik karjával szorosan magához húzott, de a tenyerét a lapockám alatt hagyta. A másik kezét rákulcsolta az enyémre, és felemelte, mint a hagyományos táncoknál szokás.
– Táncolsz velem?
– És mi lesz Beau-val és Verával?
– Vera nem érdekel, Beau-nak meg ott a testvére.
– Beau-nak itt van a testvére? Hol? Ki az? – nyújtogattam a nyakam.
Szőke néhány gyakorlott lépéssel körbefordított minket.
– Vele táncol.
– Haha, Eric – kel táncol.
– Igen, tudom.
Elkerekedett szemmel néztem Szőkére.
– Eric és Beau testvérek?
– Igen, de nem érdekelnek.
Teljesen hülyének éreztem magam, és egyre kevésbé értettem, ami körülöttem történik.
– Nem tudtam… nem értem…
– Nem baj. Most azt akarom, hogy velem foglalkozz, ha már a karjaimban tartalak.
A testemnek nem kellett kétszer mondani, hogy vele foglalkozzon. Felszólítás nélkül is lobogtam belül, mint egy fáklya. A gondolataim azonban össze-vissza csapongtak.
– És esetleg rám néznél?
– Most is rád nézek – motyogtam.
– Igen, de nem a pulcsimra értettem.”
Kapcsolódó bejegyzések
Könyvhét egy kalap alatt
Idén egy kis somogyi faluból, kétnapos csapatépítő után érkeztem a Könyvhétre…
Napsütés a Könyvhéten
Szerencsésnek mondhatom magam, mert életem első könyvheti dedikálásán nem áztam el…
Könyv és fesztivál
Néhány éve még a könyvek és a fesztivál fogalom egymáshoz képest kissé idegen dolgokat jelentettek számomra…